[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.A szegénység ellenére boldogan éltek együtt, mert szerették egymást.Susanna elmesélte,sokszor álmodik arról, hogy az egyetem elvégzése után jó álláshoz jut, és az otthoniakat istámogatni tudja majd a fizetésébQl.Az édesapja akkor talán még asztalosmqhelyt isberendezhet a legkisebb öccsének.Ügyes a keze, és biztosan sokra vinné.A húgait és anQvéreit ugyancsak támogatná.Édesanyja meg kapna egy fekete selyemruhát és egy olyanmeleg télikabátot, mint amilyen neki most van.Apja megint megengedhetné magának aszivarozás fényqzését, és nem kellene a pipával beérnie, amit nem igazán kedvel.Az ifjú Fiebelkorn áhítattal hallgatta a lányt.Közben máris azon gondolkodott, hogyantehetné könnyebbé a család valamennyi tagja számára az életet.Nem lehet nehéz feladat,hiszen az igényeik meghatóan szerények.Susanna hirtelen másra terelte a szót. Ruth kisasszony megszid majd, ha meghallja, hogy a saját jelentéktelen ügyeimmeluntattam magát.Elnézését kérem, ha terhére voltam.Mindjárt eltelik a szívem szeretettel, ha ahazaiakra gondolok, és ilyenkor aztán be nem áll a szám.A fiatalember átnyúlt az asztal fölött, és megfogta a kezét. Minden fontos volt, amit hallottam.Nagyságos kisasszony azt mondta, mesebelikastélyban érezte magát az édesapám házában.Nekem meg akkor volt olyan érzésem, hogymesét hallgatok, amikor kegyed a szülQházáról beszélt.Nem hittem volna, hogy ilyen szerénykörülmények között is élnek olyan elégedett emberek, mint önök.A jövQre vonatkozó terveipedig egyenesen meghatóak.Saját erejébQl kíván boldogulni, és eljutni odáig, hogysegíthessen a szeretteinek.Arra még nem gondolt, hogy egy férfi egyszer majd megszabadítjaezektQl a gondoktól?Susanna lemondóan mosolygott. Szegény lánynak nem jut férj, Fiebelkorn úr, fQleg ha híján van minden bájnak. Nem szabad így alábecsülnie magát.Hogy lenne híján minden bájnak!  Márpedig ez az igazság  mondta Susanna Qszinte meggyQzQdéssel. Sajnálom, de megint ellent kell mondanom önnek.Ilyen szemmel, ezzel a kecses alakkal,a finom kis kezével és szép hajával ne lenne bájos?Susanna mélyen elpirult, és különös, esdeklQ lett a pillantása. Nem lenne szabad ilyeneket mondania, Fiebelkorn új  tiltakozott csendesen. Jólkinéznék, ha hinnék magának, és elbíznám magam. Pedig minden úgy van, ahogyan mondom.Én& ugyanis még nem ismertem olyan lányt,aki jobban tetszett volna nekem, mint kegyed.Susanna zavartan felemelkedett ültébQl. Ruth kisasszony nagyon sokáig elmarad. Ennyire untatom?A lány rémülten nézett Fredi szomorú szemébe. Nem, dehogy! Biztosan jó szándékkal mondta, amit mondott.Gondolom, bátorságot akarcsepegtetni belém, de nekem nem szabad ilyesmit meghallgatnom.Szépen kérem, beszéljünkmásról. Ahogy óhajtja.Talán meséljen arról, miféle tanulmányokat folytat Ruth kisasszonnyal!Susanna beszélni kezdett, és igen hamar belelendült az elQadásba.ÉrdekfeszítQenismertette II, Henrik és Diane de Poitiers szerelmi történetét.A fiatalember csodálattalhallgatta. Hogy maga milyen okos, és milyen remek elQadó!  mondta, amikor a lány rövidszünetet tartott. A legszívesebben én is beiratkoznék kegyedhez mqvészettörténetethallgatni.Vállal még tanítványt?Susanna mélyet sóhajtott, és komolyan válaszolt a nem egészen annak gondolt kérdésre. Sajnos, nem tehetem.Akkor nem jutna idQm a saját tanulmányaimra.Szorgosan kelldolgoznom, hogy behozzam azokat az órákat, amelyeket Rupertus kisasszony számára tartokfenn.A lehetQ leghamarabb el akarom végezni az egyetemet, mert édesapám nem tud sokáigeltartani. Szomorúan, ám megadóan lemondok hát a magánórákról.EgyelQre.Végképp azért nemteszek le arról, hogy mqvészettörténetet tanuljak.Majd akkor, ha& KésQbb.A legszívesebben azt mondta volna, ha majd a feleségem leszel, Susanna, de ehhez mégnem volt elegendQ a bátorsága.Rémület lett úrrá rajta, ha csak elképzelte, hogy a lányelutasíthatja.Aligha várhat szerelmes szíve ilyen gyors viszonzásra.Susanna nem az a fajtalány, aki a pénzéért bárkihez is hozzámérnie.Nincs mit tenni, türelemmel kell lennie.A két szerelmes összerezzent, amikor megszólalt a gong, Úgy néztek egymásra, mint akikálomból ébredtek hirtelen.És már nem is voltak egyedül, mert von Werner asszonykíséretében megjelent a két testvér, és mindannyian asztalhoz ültek. A húgom részletesen beszámolt üzleti megbeszélésükrQl  fordult Nora étkezés közbenFredihez. Mindennel egyetértek, és a lekötelezettje leszek, ha tárgyal a nevemben azédesapjával.Amennyiben nem találna itt, az eredményrQl nyugodtan tájékoztathatja atestvéremet.P egyébként is sokkal jobban ért ezekhez az ügyekhez.Engem a következQhetekben felettébb lefoglal majd a hozományom beszerzése, és nemigen jut majd idQm másra. Szabad máris minden szépet és jót kívánnom az eljegyzése alkalmából?  kérdezteSusanna nagy szerényen.Nora felkacagott. Miért ne lenne szabad? A vQlegényem már biztosan szétküldte az értesítéseket.Susanna és Fredi jókívánságaikat fejezték ki Norának, aki vidáman mondott nekikköszönetet.X. Fredi a Rupertus-villából nem ment haza, hanem azonnal visszatért az irodába, és a házitelefonon átszólt az édesapjának.A kereskedelmi tanácsos éppen megérkezett, és méghangosan fújtatott a kagylóba. Én vagyok, apa. Hallom.Hol bujkáltál, hogy nem élvezhettük kitüntetQ társaságodat az asztalnál? Üzleti megbeszélésem volt, apa. Milyen ügyben? Ezt szeretném elmondani.Ráérsz most? Igen, Gyere át! Azonnal indulok.Az ifjú Fiebelkorn helyére tette a kagylót, aztán elhagyta a szobáját, és a hosszú folyosónelsétált apja irodájáig.Az íróasztala mögött ülQ kereskedelmi tanácsos felnézett azajtónyitásra. Nos, mi volt az az üzleti megbeszélés, Fredi?A fiatalember gondtalanul felkacagott, ami eddig igencsak ritkán esett meg vele [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]
  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • centka.pev.pl
  •